logó DIGITÁLIS SZÁMÍTÓGÉPEK
Programozott tananyag a számítástechnika tanításához és tanulásához.
menüMENÜ   

Karnaugh–táblázat



A         0
    1
   
   

Egyváltozós
Karnaugh-táblázat
    C   
A        0
    1
   
    0
   
    1

Kétváltozós
Karnaugh-táblázat
    C  
BA    00
    01
    11
    10
   
    0
   
    1

Háromváltozós
Karnaugh-táblázat
    CD
BA    00
    01
    11
    10
   
    00
   
    01
   
    11
   
    10

Négyváltozós
Karnaugh-táblázat



A logikai függvények grafikus ábrázolásainak közös jellemzője, hogy az elemi - egy műveletes - logikai függvényekhez (minterm, maxterm) sík-, vagy térbeli geometriai alakzatot rendelünk. A lehetséges egyszerűsítések közül csak a Karnaugh (ejtsd: karnó) – táblázatos eljárással foglalkozunk. A Karnaugh-táblázat formailag a Veitch diagramból származtatott. A különbségek a változók megadásának (a peremezésnek) módjában, valamint abban van, hogy egy elemi négyszög mintermet, vagy maxtermet is jelképezhet. Egy n változós függvény 2n db elemi négyzetből álló táblázatban szemléltethető.

Az eljárás az ábra alapján követhető. A halmazt egy négyszögben ábrázoljuk. Minden változó 1 értékéhez a teljes terület egyik felét, míg a 0 értékéhez pedig a másik felét rendeljük. Az értékeket a négyszög szélére írt kódolással adjuk meg. Több változó esetén a felezést úgy forgatjuk, hogy a változókhoz rendelt területeket jól meg lehessen különböztetni. Az a és b ábrákon szemléltettük a 3 és 4 változós elrendezéseket.

A változók kódolását úgy kell végezni, hogy az egymás melletti oszlopok, ill. sorok mindig csak egy változóban térjenek el egymástól.