Példa 1.

n=3 esetén egy 6 állapotú (2n=6) teljes ciklus és egy két állapotú csonka ciklus lehetséges.

n=5 bites gyűrűs számlálónál három 10 állapotú teljes ciklus és egy két állapotú csonka ciklus létezik. A kezdőszám fogja meghatározni, hogy melyik ciklusban üzemel a számláló. Amennyiben több teljes ciklus is lehetséges, ezek közül azt tekintjük alapciklusnak, amely tartalmazza az összes bit 0 kombinációt.

Az ötbites 2n modulusú gyűrűs számlálót decimális számlálóként is használjuk. A lehetséges három teljes ciklusból a 00000 állapotot is tartalmazó sorozatot (alapciklus) nevezzük Johnson-kódnak. Ahhoz, hogy a gyűrűs számláló mindig az alapciklusban üzemeljen, biztosítani kell, hogy az esetleges ciklustévesztés után (pl. külső zavar) automatikusan kerüljön vissza az alapciklusba. Egyik megoldás lehet, ha egy élvezérelt D flip-flop a soros kimenet 1 - 0 átmenetekor bebillen és törli a számláló flip-flop-jait. Ez a törlés a helyes működést nem zavarja, mivel az alapciklusban egyébként is ez az állapot kell, hogy következzen. A következő órajel 1 szintje aszinkron módon törli a D flip-flop–ot.

Ha valamilyen okból hibás állapot áll be, ezt - néhány ütem után - automatikusan törölni fogja a D tároló.