A különböző irányítási, adatfeldolgozási és mérési feladatokban gyakran szereplő részfeladat a legkülönfélébb jelek, tágabb értelemben események számlálása. Ezen funkciót ellátó áramköröket nevezzük számlálóknak.
A számláláskor alapvetően két műveletet kell végezni, úgymint tárolni az eddig már bekövetkezett események számát, majd az újabb esemény hatására - a kiválasztott számlálási iránynak megfelelően - az eddigi értéket növelni (inkrementálás), ill. csökkenteni 1-gyel (dekrementálás).
A hozzáadás, ill. a levonás - mint ahogy ezt már megismertük - kombinációs logikai feladatként is kezelhető. Az előbbiek alapján tehát a számlálás sorrendi hálózattal megvalósítható.
Az egyirányú számlálók olyan speciális sorrendi hálózatok, amelyeknek állapotai csak egy meghatározott sorrendben követik egymást, s ez az állapotsorozat ciklikusan ismétlődik.
A számlálandó jel fogadására a számlálónak egyetlen bemenete van.
A kimenetek és a szükséges állapottárolók számát a kapacitás szabja meg. A kapacitás azt a legnagyobb számot jelenti, amellyel egy ciklus befejeződik. Ezt a továbbiakban k-val jelöljük. A számsorozat így 0, 1, 2, . . k értékekből áll. A számlálónak tehát
m=k+1
különböző értéket kell megkülönböztetnie. Az m-et nevezzük a számláló modulusának.