Az általános csoportosítás után a vezérlőbemenetek alapján megkülönböztetett típusokat elemezzük működés és áramköri kialakítás alapján.
Az RS flip-flop–nak két vezérlőbemenete van, amelyek közül az S jelű (set) a beíró és az R jelű (reset) a törlő bemenet. Ezek szerint a tárolt információ 1, ha a beíró bemenetre (S) érkezik aktív logikai szintű vezérlő jel, és 0, ha a törlő (R) bemenet kap ilyen vezérlést. A helyes működés feltétele, hogy a két vezérlőbemenet együttesen nem kaphat aktív vezérlést.
A JK flip-flop ugyancsak két vezérlőbemenettel rendelkezik. A J jelű bemenet beírásra, míg a K jelű a törlésre szolgál. Az RS flip-flop-tól az különbözteti meg, hogy engedélyezett a J és K együttes aktív vezérlése is. Ebben az esetben a flip-flop a tárolt állapot ellenkezőjére (komplemensére) vált át.
A T flip-flop egyetlen vezérlőbemenettel rendelkező tároló elem. A T bemenetre jutó aktív vezérlés a tároló állapotát ellenkezőjére változtatja.
A D flip-flop–nak ugyancsak egyetlen vezérlőbemenete van. A tároló mindenkor a D bemenet logikai értékét tárolja, vagy is 0 esetén törlődik, míg 1 értéknél beíródik. A leírt működés alapján a tárolót adat flip-flop-nak is nevezik.