VISSZA
MENÜ
TOVÁBB
Az elmondottakra példa az ábra szerinti állapotgráf. A gráfról leolvasható, hogy a szemléltetett szekvenciális hálózatnak négy állapota van.
Ezek állapotjellemzői: Y1, Y2, Y3, Y4.
A bemeneti jeleknek ugyancsak négy kombinációja van: X0, X1, X2, X3.
A kimeneti jelkombinációk száma három: Z0, Z1, Z2.
Vizsgáljuk az Y2-vel jelzett állapotot. Ebből az állapotból csak az X2, vagy az X3 kombináció hoz új állapotot létre, míg az X0 és X1 nem viszi új állapotba a hálózatot, de változtatja a kimeneti kombináció értékét (X1 esetén Z1, X2 esetén Z3).
A jelzett állapotátmenetek az ugyancsak jelzett kimeneti kombinációváltással járnak (X3-Z2, ill. X4-Z3). A hálózat az Y2 állapotba vagy az Y1-ből X1, vagy Y4-ből az X3 hatására kerül. Az állapotváltozásokhoz Z1, ill. Z4 tartoznak. Két állapot között kétirányú átmenet is lehet. Pl. Y4 és Y3 között.
Az ismertetett állapotgráfon követhető a hálózat működése, vagy tervezésnél ezzel írhatjuk le a kívánt működést. Az áramköri tervezéshez viszont csak közvetve tudjuk felhasználni.