Feszültség, mint a logikai érték villamos jelhordo

A félvezetős logikai áramkörökben (tananyagunk témája) a logikai értéket hordozó villamos jellemző leggyakrabban a villamos feszültség. Mindkét logikai értékhez - egymástól jól elválasztva - egy-egy feszültségtartományt rendelünk. A logikai értékhez rendelt feszültségértékeket logikai feszültségszinteknek, vagy rövidebben logikai szinteknek nevezzük.

Az egyes logikai értékekhez rendelt szintek egy-egy feszültségsávot jelentenek. E sávon belüli bármely feszültségérték ugyanazon elemi információt (logikai értéket) jelenti. Ez biztosítja azt, hogy az áramköri elemek tényleges értékének különbözősége (szórása) és a különböző környezeti feltételek (hőmérséklet, terhelés stb.) változása az információtartalmat nem módosítja. Ez is biztosítja a digitális jelfeldolgozás nagyobb zavarvédettségét az analóg módszerrel szemben.

A logikai IGAZ értékhez rendelt szintet 1 szintnek, vagy IGEN szintnek nevezik. A logikai HAMIS értékhez rendelt szint pedig a 0 vagy NEM szint.

Az angol eredetű áramköri leírásokban a pozitívabb logikai feszültségszintet magas vagy H (High) szintnek, a negatívabb feszültségszintet pedig alacsony vagy L (Low) szintnek is szokás nevezni.

A választott feszültségszintek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, valamint a megengedett feszültségsáv (szinttűrés) nagysága szerint többféle logikai szintrendszerről beszélünk.